2012. augusztus 31., péntek

La vida real: *Chapter 3*

Sziasztok! 

Igaz, most nem tudom, hogy mennyire érdekel titeket ez a történet, de azért hoztam egy részt. 

Jó olvasást mindenkinek ! Pusszi.: Wiwii



* A gépen *

Neymar, és én éppen a repülőn kerestük a helyünket. Persze most is érdekes tekintetekkel találkoztunk. Valaki nagyon örült, hogy itt van Neymar, valaki meg nem igazán.. Az bácsi tett is tett egy csípős megjegyzést Neymarnak, amint bevallom őszintén és is nevettem. Hosszas keresgélés után megtaláltuk a helyünket. Egy elsőre nagyon szimpatikusnak tűnő lány mellett foglaltam helyet.

- Szia ! - köszöntem neki illedelmesen.
- Sziasztok ! -köszönt vissza kicsit flegmán. Talán még se olyan kedves mint hittem. Inkább beszélgetek egy kicsit Neymaral, de mielőtt megtettem volna az a lány megelőzött.
- Irina Shayk vagyok. -mutatkozott be Neymarnak.
- Neymar Santos. - nagyon kellemetlenül éreztem magam. Mintha Neymarnak tetszene ez az Irina. Persze nem volt csúnya de sütött róla, hogy nem valami jó ember.

 Nagyon sokat beszélgettek együtt..Elhanyagolva éreztem magam. Inkább elővettem az Ipadom. Zenét kezdtem el rajta hallgatni. gondolom azt hitték, hogy semmit se hallok, de mindent tisztán hallottam.
- Nekem is sajnos barátom van. - mondta Irina. - De ezen változtathatok.
Mi van? Ez most komoly? Nem hiszem el, hogy rászállt.
- Biztos ismered. A Realnál játszik. - folytatta Irina. - Cristiano Ronaldo.

Mi? Már értem miért ilyen nagy az arca. Egyformák mind a ketten. Nem szokásom úgy ítélkezni, hogy nem ismerem, de ez esetben muszájnak éreztem. Egyszerűen annyira kiakasztott ez az Irina, hogy majdnem behúztam neki egyet, meg persze Neymarnak is.
- Én is ott fogok játszani. A Realnál. Sajnos mint látod nekem is van barátnőm. - válaszolt Neymar.

Ezt nem hiszem el. Ez már tényleg sok.. Inkább nem is akarok többet hallani. Szerintem ennek a kapcsolatnak is hamar vége lesz. Nem fogom feladni. Itt vagyok Madridban. Nem Neymar az egyetlen pasi ezen a földön. A saját talpamra kell állnom. Egyenlőre még egy kicsit játszok Neymaral, aztán majd lesz ami lesz. Velem senki nem húzzon ujjat.

* Madridban. *

Már a reptéren állok, és várom , hogy Neymar kölcsönözzön egy kocsit. Nagyon sok időbe tellit míg ezt megteszi.. Ott vártam, vagy 1 órán keresztül, mikor valaki megszólított.
- Elnézést hölgyem. - szólt oda nekem, egy férfi. - Nem tudta megmondani, hogy hol találom Neymar Santost?
- De. A barátnője vagyok. Most éppen egy kocsit kölcsönöz.
- José Mourinho vagyok. A Real Madrid edzője.
- Macey Lima.
- Nagyon örültem.
- Én is. Már jön is Neymar. - mutattam az irányába.

Ők is bemutatkoztak egymásnak, majd azt mondta az edző, hogy menjünk oda a stadionhoz. Úgy is tettük. Egy kicsit messze volt a reptértől de nagyon gyorsan elment az idő, hogy folyamatosan gondolkodtam. Azon, hogy most mihez fogok kezdeni? Nem mehetek vissza Portugáliába, mert a bátyámnak is nagyon jó barátja Neymar, és nem szeretném ha miattam ez megszakadna. Egyszer csak arra eszmélek, hogy a motor leállt. Neymar már ki is szállt a kocsiból. Én is követtem a példáját, bár nem nagyon volt kedvem bemenni. Most lesz az első edzése. Vagyis csak próba edzése.

Neymart José elküldte öltözni, addig én leültem a lelátóra.
- Hola édes ! - szólított meg valaki. Én nagyon megijedtem. Még talán ugrottam is egy kicsit a székből. Amikor megfordultam egy nem várt személlyel akadt össze tekintetünk...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése