# Hope Életének Története: Chapter 6

Álmomba se gondoltam volna, hogy Cristiano Ronaldohoz megyek. Beszélgetni. Vagy lehet, hogy csak én fújom fel annyira a dolgokat? Csak megbeszélem vele, hogy nyugodjon meg, nem vagyok belé szerelmes meg ilyenek.. Jó, azt elismerem, hogy az utóbbi időkben sokat javult a kapcsolatunk de azt nem lehet mondani, hogy oda vagyok érte. Talán egy kicsit változott róla a véleményem. Természetesen jó irányba, de én se most jöttem le a falvédőről. Tisztál látom, hogy neki nem kell hosszú kapcsolat. Azt a modell csajt is már vagy 100szor megcsalhatta de a lány még is hisz neki. De szerintem, a csaj se a szerelméért van vele. De ez már megint egy más téma. Nem is tudom, hogy miért érdekel engem ennyire Cris magán élete. Az igaz, én részese lettem egy kis darabjának de ott nem volt semmi, csak félreértés, és részegség. Nem is tudom..Miért pont Cris? Annyi kérdés van bennem megválaszolatlanul.. Remélem azért ma még kapok ezekre a kérdésekre választ.

Nem is nagyon jutott több időm gondolkodni. Cris leparkolt, hát én is azt tettem. Leállítottam a kocsit, majd kiszálltam. Láttam, hogy Cris csak rám vár. Gyorsan bezártam az autót, és odasiettem hozzá.

-            -  Pff..És még azt mondják én vagyok az egoista.  – mondtam mikor megláttam, hogy a CR7 szinte mindenhol ott van. Nem mondom, azt hogy nem tetszett de ez már egy kicsit nekem is sok.

-           - Igen szerintem is az vagy. – szúrós tekintettel néztem rá. – Csak hülyültem. Amúgy miért? Nem tetszik?

-            - Nem az, hogy nem tetszik. Jobban mutatna, ha Hope lenne odaírva.

-            - Még már mi megtörténhet.

-            - Ne reménykedj.

-            - Kérsz valamit inni?

-            - Egy víz jól esne.

-            - Akkor mindjárt jövök. Te csak helyezd magad kényelembe.

Miután Cris elment, egyből a falon logó képeket kezdtem el fürkészni. Nagyon sok képe volt Irinával, de egyiken se láttam mintha boldog lenne. Mit foglalkozok én vele? Mindegy is..

-            - Leskelődünk? – érkezett meg Cris a két vízzel a kezében. Egy kicsit talán meg is ugrottam amikor hozzám szólt.

-            -  Nem. Én csak.. Mind egy. – próbáltam kimagyarázni de mivel semmit nem tudtam benyögni inkább tereltem a témát. – Akkor beszélhetnénk?

-            - Persze, csak megrendelem a pizzát.

-            - Okés.

-            -  Te milyent kérsz?

-            - Akropolisz.

-            - Kedvencem. 

Elővette a telefonját. Megrendelte a pizzát, és rám nézett. Gondolom várta, hogy belekezdjek amiről beszélni akartam vele. Még én sem tudom,hogy fogom elmondani.

-            - Na szóval. Arról szerettem volna veled beszélni, hogy tudod..

-            - Nem tudom ha nem mondod.

-            - Az nap este abban a buliban. Teljesen részeg voltam. Nem is emlékszem, hogy pontosan mi történt, vagy hogy történt-e valami. Mondjuk azt már kiderítettem, hogy igen történt. És azt akartam mondani, hogy nagyon sajnálom. Nem tudom mi ütött belém.

-            - Oké nem kell nekem magyarázat. Vágom. Részeg voltál. Nem tudtad, hogy mit csinálsz vagy, hogy éppen kivel.

-            - Te tényleg megértő egy ember vagy.

-            - Nem igazán de veled kivételezek édes.

-            - Hát köszönöm a megértést.

   *Csengettek*

Nem voltam messze a bejárati ajtótól, ezért láttam amint Cris kinyissa az ajtót. Azt is láttam, hogy egy női alak jön be rajta nem éppen higgadt állapotban.